Regények

Jelzet: C 62

A boldog békeidők utolsó pillanatai 2019 őszén. Egy kínai denevérben élő halálos vírus unalmában már azon tűnődik, mi lenne, ha elköltözne. Mondjuk, egy emberbe.

Mindeközben Budapesten Aladár és Erika válnak. Lányuknak, Lizának van egy képzeletbeli barátja: Bingó, a vérnyúl. A Mikulásnak nyoma vész...

Kuli, a temetőcsősz úgy tesz, mintha kettőig se tudna számolni, de mindez csak álca! A vadász megmenti Piroskát és a nagymamát a farkastól, de később szíven döfik. Emánuel egy durva szexuális együttlét során elveszti a fejét. De szó szerint. És közben Ignác papa (Erika apja, Aladár apósa), a nyugalmazott gimnáziumi igazgatóhelyettes már hegyezi a... és nem a fülét! Két hét Magyarországon (+ Székelyföld, Nápoly és Párizs).

Cserna-Szabó András regényében, fekete komédiájában a múlt is fel-felbukkan: nyilasterror és Kádár-korszak, az ötvenes évek csengőfrásza és középkori török kínzási módszerek. Vidáman folyik a pezsgő, az ondó és a vér!

Forrás: bookline.hu
 

Jelzet: H 43

A papírbabákat nem arra tervezték, hogy hosszabb távon is megőrizzék azokat a gyerekek, a pillanatnak, a játéknak szólnak, törékenyek. A jelen regény szerzője nem véletlenül adta ezt a címet könyvének, melyben az emberi élet papírbabákhoz hasonló, sérülékeny helyzetét mutatja be.

A kötet egy balesettel veszi kezdetét: a női főszereplő csak foszlányokat érzékel az őt körülvevő világból, amit biztosan tud, hogy fejjel lefelé beszorult az autójába, s arra vár, hogy a mentősök és a tűzoltók végre kiszabadítsák, majd alámerül az emlékek sötét és örvénylő kútjába.

Havasi Juli ezt követően a huszadik század második fele erdélyi magyar társadalmát mutatja be a nő fiatalkori énjének szemén keresztül, aki iskolás barátnőivel még csak most kezdi felfedezni a világot (annak minden pozitív és negatív oldalával, visszásságaival és fonákságával egyetemben). A barátnők véd- és dacszövetséget alkotva élik életüket az erdélyi magyar város paneldzsungelében, miközben apránként bepillantást nyerhetünk a különböző családok belső ügyeibe is – legyen szó a politikai okok miatt megbuktatott filozófus apáról, a művészi babérokra törő, majd ambícióit gyermekeibe projektáló anyáról, de az iszákos és kicsapongó férj, a durva tornatanár és a magyarországi rokonokkal bíró, kicsit mulya szomszédfiú is színre lép. Együtt alkotják meg ezt a hamisítatlan összképet, s miközben rendre megismerhetjük őket, a szerző lerántja a leplet a mindent és mindenkit maga alá gyűrő kommunista rezsimről, az emberek hétköznapi öncsalásairól és élethazugságairól, a magyar és a román mindennapokról, s egyáltalán a kelet-közép-európai életről.

A regény felnövésregényként olvastatja magát, de az egyén mellett a társadalmi kérdések is komoly téttel bírnak benne, a kortárs próza értő olvasói egy szórakoztató és elgondolkodtató művel lehetnek gazdagabbak, ha kézbe veszik Havas Juli művét.

Forrás: kello.hu
 

Jelzet: Z 63

Annak ellenére, hogy a kortárs irodalomban otthonosan mozgó olvasók bizonyára ismerik, sőt olvasták Zoltán Gábor nagy sikert aratott, témájában provokatív és borzasztó, mégis kijózanító erejű regényét, az Orgiát, a Kalligram Kiadó úgy gondolta, hogy a szerző legújabb művét az Orgia „ikerregényeként” tálalja, s ezt nem is rejti véka alá, már rögtön a borítón szembesülhetünk ezzel a ténnyel. Ez némiképp már meghatározza a kötet befogadói alapállását, aztán ha belelapozunk a regénybe, gyorsan megértjük, hogy miért kapta ezt az alcímet a kötet.

Zoltán Gábor ugyanis ismét a vészkorszak szörnyű napjaiba repíti vissza olvasóit, amikor a budai és pesti oldalon egyaránt a különleges jogkörrel felruházott nyilas osztagok terrorizálták a lakosságot, a zsidó polgárokat pedig büntetlenül megölték, elhurcolták és megkínozták. Erről az Orgiában már részletesen olvashattunk. A jelen kötet egy detektívpáros (közülük hívják az egyiket Ólomnak) történetén keresztül meséli el a negyvennégy végi eseményeket, miközben már túl is néz a néhány hét és hónap borzalmain, az újabb rendszer, a felszabadító, majd megszálló szovjetek alatt kiépülő polgári, később kommunista rezsim igazságszolgáltatása is teret kap a kötetben. A regény, noha olvasható egységes narratívaként is, töredezettsége, melyet a bekezdések változatos hossza, a személyek és terek közti váratlan ugrások is erősítenek, a nyomozás során előkerült dokumentumokra, valamint a tanúvallomások múltat felidéző eljárására irányítják az olvasók figyelmét.

Zoltán Gábor e tekintetben irodalmiasította a neutrális dokumentumokat, melyek mégis életek és sorsok, bűnök és halálesetek hordozói. A regény erősebb idegzetű olvasóknak ajánlható; aki olvasott már Zoltán Gábortól, az Ólomszívben sem fog csalódni.

Forrás: kello.hu
 

Jelzet: E 34

Mesteri regény az egyén természet iránti felelősségéről, az öregségről és arról, hogy mi tesz bennünket emberré

Ulf egész életét az erdőben töltötte, fákat vágatott ki, vadakra lőtt. Amikor azonban egy hideg téli reggelen megpillant egy farkast a lápon, nem sejti, hogy e találkozás örökre megváltoztatja az életét.

Attól a naptól fogva ugyanis az álom és az ébrenlét határán eggyé válik a farkassal. Látja, amit ő lát. Teszi, amit ő tesz. Fut. Vadászik. Párosodik. A hetvenes éveiben járó vadászt ez az élmény arra készteti, hogy alapjában értékelje át a közösséghez, a múltjához, sőt saját magához fűződő viszonyát, és élete végén óvatosan megpróbáljon szembenézni önmagával: azzal, hogy ki lett belőle, és azzal, hogy ki lehetett volna.

Ám a farkas megjelenése nemcsak őt változtatja meg, hanem a svéd kisváros mindennapjait is felbolygatja. Nem mindenki nézi jó szemmel a ragadozó közelségét, és csak idő kérdése, hogy felboruljanak a kisváros erőviszonyai, és elszabaduljanak az elfojtott indulatok.

A Farkasvér finom, magával ragadó regény a természetről és az emberi lélekről. Ott a helye Ernest Hemingway, Jón Kalman Stefánsson, Richard Powers legjobb művei mellett.

Forrás: bookline.hu
 

Jelzet: E 87

A Nobel-díjas Annie Ernaux könyve 1963-ban játszódik. Kennedyt épp most lőtték le Dallasban, de az egyetemista Annie egészen mással van elfoglalva: pár napja derült ki, hogy terhes. Nem szeretné megtartani a gyermeket, de az orvos nem vállalja a tiltott műtétet, így a fiatal lány "angyalcsinálóhoz" fordul.

Annie Ernaux megrázó könyve egy olyan testi-lelki traumát ír le, amely egy korszak határát is jelzi, hiszen Franciaország alig pár évvel később gyökeresen átalakult, s ennek az átalakulásnak fontos eleme volt a szexualitáshoz és a női önrendelkezéshez való új hozzáállás.

Forrás: bookline.hu
 

Jelzet: B 42

Körösi Laura háromgyermekes, boldog házasságban élő ötvenes nő. Az élete ugyan izgalmaktól mentes, de talán éppen ezért gondolja úgy, hogy ennél többet nem is kívánhatna magának. Férje sikeres építész, a három fia közül az egyik egyetemre jár, a másik nősülni készül, a harmadik lázadó kamaszévei előtt áll. Laurának nincs más dolga, mint egyengetni a gyerekei útját, és segíteni férje munkáját. Nagy ritkán mégis rátör egy sosem élt élet utáni nosztalgikus vágy. Ilyenkor elmegy a nagyanyjához, és szétnéz a dédnagymama festményei között a padláson.

Laura gyermekkorát a dédnagymamája, nagymamája és édesanyja hármasában töltötte, a három nő hallgatással teli, feszült kapcsolata között egyensúlyozott, miközben fogalma sem volt, mi okozza az örvényt a felszín alatt. Legjobban a dédnagymamájához kötődött, a bohém, ifjúkorában színésznőnek készülő, később minden örömét a festésben kiélő asszonyhoz.

Hosszú évek teltek el, mire Laura teljesítette egykori ígéretét, és a dédnagymama festményeiből kiállítást szervezett. Arra azonban nem számított, hogy minden egyes kép a saját múltjának egy darabja, minden egyes szín egy emléktöredék, a képekhez tartozó elbeszélések pedig lassan kibontakozni engednek egy évtizedekre hallgatásba burkolódzott történetet. Titkok, elhallgatás. Vajon mi okoz nagyobb lelki terhet: a kíméletes csend, vagy a kimondott, olykor kegyetlen valóság?

Bauer Barbara regénye a négy asszony történetén keresztül egy generációkon átörökített, mélyen elzárt trauma útját követi végig a tragédia pillanatától a felismerés napjáig, a II. világháború végjátékától napjainkig.

Forrás: bookline.hu
 

Jelzet: V 24

Lehet teljes az ember, ha nem emlékszik a saját múltjára?

A nyolcvanas évek elején a finn Markus Siltanen külhoni tudósítóként családjával Kelet-Berlinbe költözik. Vilját, a lányukat keletnémet eszmék szerint nevelik, ám a boldogságuk nem tart sokáig: 1989-ben leomlik a berlini fal, illetve a zárt politikai rendszerrel együtt a szülők harmonikus házassága is a végét járja. A család végül visszatér Finnországba, a lány gyermekkori emlékei pedig kezdenek a semmibe veszni.

Az időközben nővé érett Vilja apja halála után egy köteg levelet talál, amelynek szerzője a titokzatos Margot - egy keletnémet nő, akivel a férfinak szenvedélyes viszonya volt a 80-as évek Berlinjében. De ki lehet a levelekben Gesztenye néven emlegetett kislány? Miért nem tért vissza az apja Németországba a mindent elsöprő szerelem kedvéért? Vilja elhatározza, hogy Berlinbe utazik és megkeresi az üzenetek szerzőjét. Ezzel megkezdődik a nyomozás a saját múltja után, amely nem várt fordulatokat tartogat.

A finn szerző egy fiatal nő identitáskeresését állítja a regény középpontjába, amely az emlékezet törékenységéről, a múlt megértésének szükségességéről beszél. Történetét egy olyan korszakba helyezi, amely nagyban befolyásolta Közép-Európa történelmét, így a magyar olvasók számára is különös jelentőséggel bír.

Forrás: bookline.hu
 

Jelzet: M 83

Egy magyar származású tehetség szikrázóan erőteljes bemutatkozása.

A szülést követően a lakás olyan börtönné változik, melyben az újdonsült anya elsorvad a gondoskodás és készenlét végtelen spiráljában. Egyszerre munkál benne az ösztön, hogy biztonságban tartsa az újszülöttet, és az egyre sürgetőbb vágy, hogy visszaszerezze identitását.

Az elbeszélő férjétől és mindenki mástól elszigetelődve, távol lélekben és testben, a nappalok és az éjszakák végtelenjében igyekszik visszatámolyogni az életbe, hogy újra fölfedezze annak egyszerű örömeit.

Egy nő zsigerien őszinte portréja, aki az anyai félelmekkel és annak fenyegető őrületével küzd. Egy regény, ami földhöz vág, felemel, és figyelmeztet, hogy mennyire nehezek és törékenyek a szülés utáni napok, és hogy csak a szeretet segítségével találhatunk kiutat a sötétségből.

Forrás: bookline.hu
 

Jelzet: M 10

A lány egy életre elég titkot örököl.

Ha Fiona valamit tud, az az, hogyan kell titkot tartani, akár az apja előtt is, aki felnevelte. Fiona az egyetlen, aki tudja, hogy néhai édesanyjának harminc évvel korábban viszonya volt valakivel Toszkánában, és nem is szándékozik elárulni ezt a titkot senkinek. Ám egy nap felhívja egy ügyvéd azzal az eget rengető hírrel, hogy meghalt a vér szerinti apja, aki egy egész vagyont hagyott rá és a két féltestvérére, akikről azt sem tudta, hogy a világon vannak.

Fiona elutazik Olaszországba, ahol a család elképedve értesül a létezéséről, és kétségbeesetten igyekeznek megfosztani az örökségétől. Miközben az édesanyja egykori viszonyának a titkai lassan napvilágra kerülnek, Fionának meg kell találnia a helyét a szövevényes családi kapcsolatokban a féltestvéreivel vívott csatározások közepette. Fiona félelemmel vegyes izgalommal veti bele magát az új életébe, miközben feltárja annak a sorsfordító nyárnak a történetét, amit az édesanyja Olaszországban töltött, és megtudja az igazat sosem látott apjáról.

Csordultig tele Toszkána ínycsiklandó ízeivel és a hely iránt érzett odaadással, a Csavaros indák lélegzetelállító utazásra viszi az olvasót, miközben körüljárja a szerelem, a családi titkok, az önfeláldozás és a bátorság témáját, és ami a legfontosabb, hogy mit is jelent az a szó, hogy "család".

Forrás: bookline.hu
 

Jelzet: L 57

Egy gardróbnyi Dior-ruha, egy hatvanöt éven át őrzött titok és három nő, akiknek a háborúban örökre összefonódik a sorsa.

Anglia, 1939: A Penrose nővérek jobban már nem is különbözhetnének. Skye bátor, vakmerő pilóta, Liberty pedig minduntalan verseng vele. Noha a Királyi Légierő nem vehet fel női pilótákat, Skye úgy határoz, csak azért is harcolni fog. Nagy örömére összesodorja a sors gyermekkori barátjával, Nicholasszal, annak viszont már kevésbé örül, hogy a férfi egy titokzatos francia nő, Margaux Jourdan vőlegénye.

Párizs, 1947: Christian Dior lenyűgöző kollekcióval lép a háború sújtotta világ elé. Első parfümjét Miss Diornak nevezi el, így tisztelegve szeretett húga, Catherine előtt, aki a francia ellenállásban végzett munkája alatt barátságot köt Skye-jal és Margaux-val.

Egy háborús örökség. Egy elveszett szerelem. Egy életen át tartó barátság.

Napjaink: Kat Jourdan textilrestaurátor egy felbecsülhetetlen értékű Dior-kollekciót fedez fel nagyanyja üresen álló házikójában, és miközben egyre mélyebbre ássa magát az elfeledett kincs történetében, a tudomására jutó részletek egészen új megvilágításba helyezik szeretett nagymamáját.

Megindítóan szép szerelmi történet a II. világháború első női pilótáiról és az áldozatvállalásról.

Forrás: bookline.hu