Regények

Jelzet: G 75

1899. Váratlan látogató kelt nem mindennapi izgalmat a Mombasa melletti partvidéki kisváros hajnali imára gyülekező lakossága körében. A sivatagból kibotorkálva a lábuk elé omlik egy halálosan kimerült, hamuszürke arcú angol férfi. A Kelet-kutató utazó, Martin Pearce felépül ugyan, ám szívét rabul ejti megmentőjének, a helyi boltosnak a nővére, Rehana.

1985. Egy vonzó angol hölgy a Zanzibárról származó professzort faggatja egy cardiffi konferencián az előadásában említett gyarmati korszak tiltott szexuális kapcsolatairól. A professzor a fivére és Rehana unokájának szerelmi históriájáról mesélt. Az angol hölgy nagyapja pedig egykor birodalmi tisztségviselő volt Kelet-Afrikában…

A szenvedélyes szerelmek igézően költői és érzéki megjelenítése mellett a Nobel-díjas Abdulrazak Gurnah a kulturálisan ezerarcú gyarmati birodalom huszadik századi széthullásának generációkra kiható következményeit is egyedülálló módon festi meg ebben az önéletrajzi elemekben bővelkedő regényében.

Forrás: moly.hu
 

Jelzet: E 19

„Miért ​kell az embereknek színlelniük, hogy azok, amik?”

Bix Bouton, a nagy sikerű Mandala techvállalat tulajdonosa kifejleszt egy technológiai eljárást, amely lehetővé teszi emlékeink feltöltését a felhőbe, sőt akár mások emlékeihez is hozzáférést biztosít. Világrengető ötletének, a Saját Tudattalannak alig egy évtized alatt tömegek válnak megszállottjává.

Ebben a hátborzongatóan ismerős világban a „számlálók” tartanak rendet, akik gépiesen nyomon követik és felhasználják adattá alakított vágyainkat. Idővel azonban egyre többen eszmélnek rá, milyen árat fizetnek azért, hogy belekóstoltak a mézeskalács házba, és inkább elrejtőznek a Mandala mindent látó szeme elől. A bravúrosan felépített regény egyes részeiben más-más szereplő nézőpontja érvényesül, akik közül sokan ismerősek lesznek Az elszúrt idő nyomában olvasóinak.

A mézeskalács ház mély együttérzéssel megírt kaleidoszkóp az elmúlásról és az emlékezésről, az emberi kapcsolódás utáni vágyakozásról, amit a technológia sem vehet el tőlünk. A regényből és Az elszúrt idő nyomában előzménytörténetéből Olivia Wild rendez hamarosan sorozatot.

Forrás: moly.hu
 

Jelzet: D 11

A ​kötet elnyerte a Francia Akadémia Regény Nagydíját és szerepelt a Goncourt-díj rövidlistáján is.

A „Kreml mágusának” hívták. A titokzatos Vagyim Baranov színházi rendező, majd televíziós valóságshow-k producere volt, mielőtt a Cárnak nevezett Putyin szürke eminenciása lett. Miután lemondott politikai tanácsadói posztjáról, számos legenda terjedt róla, ám senki nem tudta megmondani, mi az igaz, és mi a hamis ezekben. Mígnem egy éjszaka elmondta történetét e könyv elbeszélőjének…

A Kreml mágusa az orosz hatalom központjába vezeti el az olvasót, ahol az udvaroncok és az oligarchák állandó háborút vívnak egymással. Vagyim, a rezsim fő spin doctora az egész országot politikai színházzá változtatja, ahol egyetlen valóság létezik: a Cár kívánságainak végrehajtása. De Vagyim nem csupán egy újabb nagyravágyó szereplő a többiek mellett Putyin környezetében; miután belesodródott annak a rendszernek a legsötétebb machinációiba, amelynek kiépítésében ő maga fontos szerepet játszott, ez a farkasok közé tévedt költő mindent megtesz azért, hogy kiléphessen belőle.

A Kreml mágusa a csecsen háborútól a szocsi téli olimpián keresztül az ukrajnai válságig a mai Oroszország regénye, amely a Putyin-korszak kulisszatitkainak feltárása mellett a hatalom természetéről szóló reflexiókkal is lebilincseli az olvasót.

Giuliano da Empoli esszéíró és politikai tanácsadó. Előző könyvét, a politikai propaganda új mestereinek szentelt A káosz mérnökeit 12 nyelvre fordították le. A Kreml mágusa az első regénye.

Forrás: moly.hu
 

Jelzet: SZ 32

Száraz Miklós György könyvének szövegei regényként és novellákként is olvashatók. Tíz fejezet, tíz történet, melyek mind a gyerekkor felhőtlen boldogságáról és rettenetes boldogtalanságáról szólnak.

A főváros környéki falu, ahol az író főhőse mozog, a veszélyes gyerekjátékok és kalandok olykor kísérteties színtere kozmogóniai térré válik. Mert ezekben a balladai sűrűségű, sodró történetekben a gondtalan gyerekkor játékairól és kalandjairól kiderül, hogy nem játékok és nem kalandok, hanem a létezés olyan rítusai, beavatási szertartásai, melyek szigorú szabályok szerint zajlanak, és amelyekben ugyanúgy elbukhatunk vagy felemelkedhetünk, megtisztulhatunk vagy bemocskolódhatunk, mint a felnőttek világában.

Forrás: moly.hu
 

Jelzet: C 10

„Keringünk az éjszakában, és a tűz martalékává leszünk. Akkor is, ha nem akarjuk.”

Ismael korán elárvult, s miután ifjúkorát nevelőotthonban töltötte, középkorú tanárként immár eseménytelen, egyhangú életet él. A véletlen azonban összesodorja egy gyermekkori barátnőjével, a sok csalódást megélt Leóval, és különös viszonyba bonyolódnak. Ismael úgy érzi, talán boldog is lehetne, mígnem egy nap egy kórházi ágyon tér magához, fogalma sincs, hogy került oda, de még nagyobb baj, hogy azt sem tudja, ki ő…

A katalán irodalom legnagyobb kortárs alkotójának új regénye szürreális fordulatokban bővelkedő, enigmatikus mese, amely mesteri módon használja a klasszikus noir irodalom figuráit: ártatlan emberek, akik véletlenül szembekerülnek a törvénnyel, titokzatos, meggyötört nők, akiket végül mind magával sodor a tragikus végzet, amely szüntelenül hajszolja őket.

Forrás: moly.hu
 

Jelzet: H 25

Anders egy reggel megdöbbenve látja a tükörben, hogy fehér bőre mélybarnára sötétedett az éjszaka. Felfoghatatlan titkát először csak barátnőjével, Oonával osztja meg, lassan azonban egyre több emberről derül ki, hogy Andershez hasonlóan egyik napról a másikra sötét bőrűek lettek. A névtelen kisváros lakóin úrrá lesz a bizonytalanság. Egyesek a fennálló rend régóta fenyegető megbomlásaként értelmezik az eseményeket, és félnek, vajon elfogadja-e új külsejüket a közösség, mások minden előítéletüket feledve egyre közelebb kerülnek egymáshoz.

Az utolsó fehér ember lebilincselő regény arról, mire képes az ember szélsőséges helyzetekben, hogyan határozza meg a másokról és önmagunkról alkotott képünket az etnikai hovatartozás, és miként kerekedhetünk felül a fajgyűlöleten, a félelmen és az erőszakon. Költői és provokatív mű, amely olyan szerzők klasszikusait idézi meg, mint Franz Kafka, Albert Camus vagy José Saramago.

Forrás: moly.hu
 

Jelzet: H 29

Rátalálhat-e önmagára és az igaz szerelemre egy csúnyának tartott nő, akinek mindig a háttérben kellett élnie?

Elsöprő erejű regény a reményről, a rettenetes körülményekhez való alkalmazkodásról és az anyai szeretet erejéről. A súlyos természeti csapások, az éhezés, a betegség és a kilátástalanság elől két gyermekével Kaliforniába menekülő egyedülálló édesanya mindenhol a kemény valósággal, nehézségekkel szembesül. A regény egyfajta portré Amerikáról és az amerikai álomról, egy törékeny, mégis erős nő szemén keresztül, akinek a bátorsága és az áldozathozatala ma is példaértékű lehet.

A legnehezebb időkben a legtöbbet megélni.

Éld át, ahogy felemel!

Forrás: moly.hu
 

Jelzet: H 33

Különleges ​helyszínt, Lappföldet és különös embereket, az őslakos számikat választotta első regénye főszereplőjéül Tina Harnesk.

Az idős Máriddja nemrég tudta meg, hogy már nem sok ideje van hátra. Az asszony mindent megtesz, hogy férje, a lassan demenciába süllyedő Bierra elől eltitkolja az igazságot. A számi családokban hagyományosan az idősekről a fiatalok gondoskodnak, nekik azonban nem született gyerekük. Máriddja unokaöccsét mindketten rajongva szerették, de a fiú eltűnt az életükből.

A regény másik történetszála Kaj és Mimmi sorsáról szól, akik orvosokként igyekeznek beilleszkedni a közösség életébe, és új barátságokat kötni. Ám az élet Kajnak is tartozik némi magyarázattal: vajon miért nincsenek róla kisgyerekkori történetek, fényképek, és hogyan kerülhetett egy doboz kézimunka édesanyja hagyatékába?

A nagyszerű humorral elmesélt történet szálai összefonódnak, és az események mögött lassan kibontakozik a számi nép megrendítő múltja. Tina Harnesk érzékletesen mutatja be, mit jelent szeretni és veszíteni családon belül. Regénye 2023-ban, Svédországban elnyerte az Év Könyve díjat.

Forrás: moly.hu
 

Jelzet: K 94

Megannyi ​menekülő Krasznahorkai-hős után a szerző új regényének főszereplőjét, a 91 éves Kada Józsi bácsit, aki hiába tett meg sok mindent azért, hogy eltűnjön a világ szeme elől, egy meg nem nevezett magyarországi faluban mégis megtalálják követői. Kadának vérében van az inkognitó, családja már több évszázada tartja titokban eredetét, és egyelőre ő se szeretné nagydobra verni, hogy a nyugdíjas villanyszerelő IV. Béla és Dzsingisz kán leszármazottjaként Árpád-házi I. József néven tarthatna igényt a magyar trónra.

De nem akar belekeveredni a politikába, úgy döntött, saját szavajárásával, hogy nem tesz többé a tűzre, ellenben tiszta vizet önt a pohárba. De mit szólnak ehhez lelkes tanítványai, akik között akad délibábos monarchista és paramilitáris terrorakciókra készülő alak is? Egyáltalán: elejét lehet-e venni a szükségszerű következményeknek?

Krasznahorkai László groteszk és szatirikus új regényében – New York, Dalmácia és Türingia után – visszatér a karneváli Magyarországra. A pácban mindenki benne van: a víkendházi öreg király csakúgy, mint a felbukkanó vendégek, akik között találunk egy Krasznahorkai László névre hallgató vándorzenészt is. És vajon hol lehet mindeközben Józsi bácsi házőrző kutyája, Zsömle? Lehet, hogy homályba vész? Vagy velünk marad örökre?

Forrás: moly.hu