Regények

Jelzet: M 95

Két középiskolás szerelmének történetével kezdődik Murakami legújabb regénye. Banális kezdés? Ne számítsunk szokványos folytatásra!

Egy nap eltűnik a lány, és hiánya annyira gyötri az idővel középkorúvá érő férfit, hogy elhatározza, bármi áron bejut a különös városba, amelynek létezéséről még a lány mesélt neki. A várost titokzatos, tán képzelt fal veszi körül, mögötte unikornisok barangolnak az emberek és tőlük elszakadó árnyékuk között, és a kapuőr dönti el, ki léphet be vagy ki. Itt él a lány, ki semmit sem öregedett, és nem ismeri fel a történetet elbeszélő egykori szerelmét. A férfi álomolvasó lesz a fal mögé zárt városban, míg a való életben megérzéseire hallgatva elköltözik Tokióból, és egy isten háta mögötti helyen főkönyvtárosnak áll. Ahogy telik az idő, egyre bizonytalanabbá válik a kétféle világot és a kettőt elválasztó, kiszámíthatatlan falakat illetően, de találkozik egy nagyon furcsa, sárga tengeralattjárós pulcsit viselő fiúval, aki talán segíthet abban, hogy meglássa, mi hiányzott neki mindvégig.

Forrás: moly.hu
 

Jelzet: S 64

Ez a nemzetközi irodalmi szenzáció – amelynek címét William Blake A tigris című verse ihlette – azt a kérdést járja körül, hogyan lehetséges kimondani a kimondhatatlant.

Sinno, akit a mostohaapja gyermekkorában szexuálisan bántalmazott, egy hazugságokra és csalásra épülő családi életről mesél, az elbeszélői technikák és a társadalmi tabuk elemzésén keresztül vizsgálja az emlékezet különböző formáit és magát az eseménysort a maga szörnyűségében és banalitásában.

Hogyan válunk azzá, akik vagyunk? Mi marad kimondatlanul a családokban? Hogyan érintett a társadalom?

A szerző alig volt nyolcéves, amikor az egészen tinédzserkoráig tartó bántalmazássorozat elkezdődött, és tizenkilenc évesen döntött úgy, hogy megtöri a hallgatást. A bírósági ítélet börtönbe juttatta a mostohaapját, Sinno pedig új életet kezdett Mexikóban, távol Franciaországtól.

Vajon mi játszódik le az erőszaktevő fejében? Az áldozatok helyébe mindannyian könnyedén bele tudjuk képzelni magunkat. A gonosszal együtt gondolkodni, az viszont már egész más dolog.

Neige Sinno francia író, műfordító, egyetemi oktató. Franciaországban született, amerikai irodalmat tanult az Egyesült Államokban és Mexikóban, az elmúlt húsz évben Mexikóban élt. Nyomorult tigris című, 2023-ban megjelent könyve számos irodalmi díjat elnyert, és az év kiadói szenzációja lett.

Forrás: moly.hu
 

Jelzet: Sz 90

Megrendítő és diadalmas történet arról, hogyan változtathatja meg az életet a szerelem, a barátság és a kitartás.

Jundzse alexitímiával (az agya mélyén két mandula formájú neuronnal) született, ami miatt nehezen éli át saját és mások érzelmeit, haragját vagy félelmét. Nincsenek barátai, de szerető édesanyjának és nagyanyjának köszönhetően elégedett, biztonságos életet él. Az édesanyja antikváriuma felett lévő lakásukban színes cetlik igazítják el Jundzsét: mikor kell mosolyognia, köszönetet mondania vagy éppen nevetnie.

Ám karácsony estéjén, Jundzse tizenhatodik születésnapján hirtelen minden megváltozik. Megmagyarázhatatlan erőszak töri darabokra az addigi megszokott világát, és egyik pillanatról a másikra egyedül találja magát. A veszteséggel küzdve először a néma magányt választja, de aztán megérkezik az iskolájába a problémás tinédzser, Gon, és kettejük között különleges kötődés bontakozik ki.

Ahogy Jundzse nyitni kezd a világ és egyik osztálytársnője felé, valami lassan megváltozik benne. Amikor pedig Gon váratlanul életveszélyes helyzetbe kerül, Jundzse kiléphet gondosan megteremtett komfortzónájából, hogy önmaga számára is meglepő módon, egyszer csak hős legyen belőle.

Forrás: moly.hu
 

Jelzet: A 60

Óda a szabadsághoz és a barátsághoz.

1986 őszén egy idős férfi haldoklik egy piemonti kolostorban. Ő Mimo Vitaliani, a páratlan tehetségű szobrász, aki negyven éve él a kolostor falai között, hogy vigyázzon rá. Őrá, az utolsó alkotására, egy különös reakciókat kiváltó szoborra, amelyet a Vatikán ide száműzött, hogy távol tartsa a kíváncsi tekintetektől.

Utolsó óráiban Mimo végigpörgeti élete történetét: hogyan vált a legnagyobb nyomorból indulva körülrajongott művésszé, de legfőképpen felidézi barátságát Violával, a nagy hatalmú Orsini család sarjával, a rendkívül intelligens és ambiciózus fiatal lánnyal, aki nem éri be azzal a hellyel, amelyet a társadalom kijelölt számára. E két embert első találkozásuktól fogva eltéphetetlen szálak fűzik össze, s bár sokszor elveszítik, mindig újra megtalálják egymást. Így vágnak keresztül a XX. század első felén, azokon a viharos éveken, amelyek az első világháborútól az olasz fasizmus felemelkedéséig és bukásáig tartanak.

Egy szenvedéllyel telt, nagy ívű és lendületű történelmi freskó két felejthetetlen főszereplővel, akik bármire képesek, hogy valóra váltsák álmaikat.

Forrás: moly.hu
 

Jelzet: B 99

Jongdzsu kiégett, pedig megvolt mindene, ami miatt sikeres és szerencsés emberként tekinthettek rá a szülei, barátai, kollégái, és ami miatt neki magának is sikeres és boldog emberként kellett volna tekintenie önmagára: lendületesen induló karrier, házasság és mozgalmas, izgalmas élet Szöul világvárosi forgatagában.

Azután valahogy egyik napról a másikra kifogy belőle a lendület, az erő: egyre többször, egyre hevesebben jut eszébe régóta eltemetett gyermek- és ifjúkori álma, az, hogy könyvek között él, hogy van egy saját könyvesboltja. Végül vesz egy hatalmas levegőt, összeszedi a bátorságát és nekirugaszkodik, maga mögött hagyja a régi életét: felmond a munkahelyén, elválik a férjétől, kiköltözik Szöul egyik csendes, Hjunam-tong nevű külvárosi negyedébe, és megnyitja a könyvesboltját.

Olvas, dolgozik, tanulja és figyeli a boltját, saját magát és legfőképpen az embereket, akiket kezdetben a véletlen sodor be hozzá, később viszont már az a békés és barátságos hangulat, amely révén a boltja hívogatón otthonos és megnyugtató szigetként várja és fogadja be a nagyváros űzött lelkeit, hogy ők is rájöhessenek: az irodalom, a könyvek ereje szinte kimeríthetetlen, és soha nem késő megállítani a rossz irányba kanyarodó cselekményt és elölről kezdeni mindent. Tiszta lappal.

Forrás: moly.hu
 

Jelzet: H 60

A XIX. és XX. század fordulóján járunk. Panama párás levegőjében a változás feszültsége vibrál. Egy letűnő és egy születőben lévő korszak határán állunk, a senki földjén. Ahol ma még talajt érzünk a lábunk alatt, ahol ma még hegyek vonulnak büszkén, holnapra eltűnik minden, és a víz veszi át a hatalmat: két összeömlő óceán hullámai mossák el a múltat.

Ez a gyönyörű és kissé ijesztő kép adja Cristina Henríquez egyszerre nagyszabású és bensőséges hangulatú regényének hátterét. Az író visszafogott eszközökkel ragadja meg a Panama-csatorna építésének feszített tempóban zajló, hatalmas tömegeket megmozgató, egyszerre felemelő és embertelenül kegyetlen munkálatait.

A Panama-csatorna az emberiség történetének egyik, ha nem a legnagyobb mérnöki teljesítménye, ám a felépítéséről szóló nagyszabású regény a gazdasági, politikai nézőpont helyett elsősorban a történet emberi oldalára helyezi a hangsúlyt, azokra a történelemkönyvek lapjain meg sem említett szereplőkre, akiknek a mindennapi életéről, a sorsáról, a megélhetésért, a boldogságért, a szeretetért, az érvényesülésért a vívott küzdelméről nem sokat tudtunk mind ez idáig.

A Panama – Átjáró a végtelenbe című regényben egy távoli korszak és világ ölt testet: emberek, tervek, álmok, sikerek és kudarcok vonulnak előttünk, és olyan mesés gazdagsággal kavarognak a sorsok, hogy nem is a történelem néz vissza ránk e bámulatos regény lapjairól, hanem maga az élet.

Forrás: moly.hu
 

Jelzet: C 12

Sally Carson regénye először 1934-ben jelent meg Nagy-Britanniában. Akkor még nem lehetett tudni, hová vezet Hitler uralma, milyen rémálom bontakozik ki a fajgyűlöletből.

Ma olvasni a Görbe keresztet – lidércnyomás. Mintha Carson mindent látott volna előre.

A regény korabeli fogadtatása vegyes volt. Hitték is, nem is, hogy mindez bekövetkezik, de sokan azt gondolták: a regény nem más, mint riogatás, Hitler szándékai nem is olyan vészterhesek. Ráadásul a színpadi feldolgozását cenzúrázták a szövegben elhangzó „Heil Hitler” köszöntések miatt.

A történet középpontjában egy középosztálybeli család áll, akik férjhez akarják adni a lányukat egy fiatal orvoshoz. De a vőlegényjelölt zsidó származású.

A Görbe kereszt 2025-ben – a regény második brit kiadásával egy időben –, először lát napvilágot magyar fordításban, cenzúrázatlanul.

Forrás: moly.hu
 

Jelzet: C 64

Isztriai-félsziget a 17. században, a Velencei Köztársaság ideje alatt. Egy gyógyfüvekkel foglalkozó, magányos javasasszony, Magdaléna, aki hordák elől menekült erre a vidékre, és mindig is ferde szemmel néztek a faluban különös szokásai és hiedelmei miatt. Egy nap a kovács a segítségét kéri, mert lányát meggyalázták, és mély álomba zuhant. Magdaléna vonakodva ugyan, de belemegy az ápolásba, holott a múltat és a jövőt feltáró látomásai óvva intik ettől, s végül egy boszorkányperben kénytelen számot adni életéről.

Egy ismert író a jelenünkben, aki elvesztett szerelmét gyászolva menekül a félszigetre. Új regényét próbálja befejezni az Adrián, ám a gyász és a trauma rendre kizökkentik gondolatait. Hiába a magány, a folytonos önmarcangolás és a naponta leúszott kilométerek a tengerben, képtelen feldolgozni a veszteséget.

És egy fiatal altatóorvos, Aliza, aki napjainkban egy budapesti kórházban próbál segíteni a betegeken, ám gyakran csak élet és halál határán egyensúlyoz. Magányos és visszahúzódó, szenved mérgező környezetében, s anyja érzelmi zsarolásait is kénytelen elviselni. Egyetlen menedékét az úszás jelenti, de egyre különösebb látomások látogatják meg az álmait.

A három szereplő sorsa izgalmas spirálban fonódik össze a Romok között történeteiben. A magával ragadó költői képekkel megírt regény azokra a kérdésekre keresi a választ, hogy meddig tart az ember saját felelőssége, honnan erednek a félelmeink, örökölhetjük-e a traumákat és a bűnöket, és vajon saját kezünkbe vehetjük-e a sorsunk.

Dr. Csigó Katalin klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, pszichoanalitikus. Több mint húsz éve dolgozik pszichiátriai, pszichoterápiás betegellátásban, valamint pszichoanalitikus magánpraxisban. Egyetemi docens és kutató, számos tudományos publikáció és könyv szerzője. Első regénye Átkelés címmel jelent meg 2023-ban.

Forrás: moly.hu
 

Jelzet: F 10

1849 decemberében kemény faggyal és kiadós havazással érkezik meg a tél az országba. Az eddig gyászoló főváros lakóiba éppen ezekben a napokban kezd visszatérni az életkedv: a Nemzeti Színház mindennap új darabokkal csalogatja a publikumot, és a nemrégiben átadott Lánchídon a cudar időjárás ellenére élénk a forgalom a két város között.

Ónody Hedvig, akinek az édesapja elesett, az öccse, Dániel pedig eltűnt a szabadságharcban, örömteli híreket kap e napokban. Mosonyi Karolina, Dániel menyasszonya és az édesapja, Mosonyi Gáspár, a nagynevű orvos arról értesülnek, hogy egy bécsi kórházban Dániel nyomára bukkantak. El is utaznak hármasban, és a karácsonyt már az ugyancsak hóborította, fenyő- és mézeskalács-illatú Bécsben töltik. Habár nem minden úgy alakul, ahogyan tervezték, mégis részesei lesznek egy igazi csodának, ami a karácsonyt ünneplő és az új esztendőt köszöntő császárvárosban még inkább megérinti a lelküket.

Fábián Janka kisregényében megelevenedik a levert szabadságharc utáni első karácsony, ami azonban akkor is ugyanaz a szép, bensőséges és utánozhatatlan hangulatú ünnep volt, mint napjainkban. A veszteségek ellenére a könyv szereplői a maguk módján keresik és találják meg a nyugalmat és a boldogságot.

Forrás: moly.hu
 

Jelzet: B 42

Helga az életét egyetlen célnak szenteli. Ez tölti el örömmel, ez hajtja, ezért érkezett a világra, és úgy érzi, semmi és senki nem akadályozhatja meg benne. Ám egy napon minden megváltozik. Minden, ami addig a boldogságot jelentette, küzdelemmé válik. Úgy érzi, nincs egyedül. Mintha valakivel meg kellene vívnia a boldogság csatáját. Kislányként ez elbizonytalanítja, de hamar rájön, hogy az élete értelmének záloga, ha ebből a csatából ő kerül ki győztesen. Bármi áron. Mert megígérte az édesanyjának.

Veronika kilencévesen veszíti el szeretett édesapját, aki a halálos ágyán a gyermek lelkére köti, hogy utazzon el Párizsba. Azon a végzetes napon a kislány megígéri neki, hogy teljesíti a kívánságát, felkeresi azokat a helyeket, ahol az édesapja a gyermekkora legszebb heteit töltötte. De a férfi még valamit kér tőle. Olyasmit, ami a kislányt boldogsággal tölti el, olyan ismeretlen érzéssel, amire gondolni sem mer, de elveszíteni sem akar. Éppen ezért az édesapja szavait a lelke mélyébe zárja, mint valami titkolt vágyat, amit soha senki nem tudhat meg. Nem is sejti, hogy ezek a szavak megváltoztatják az életét. Egészen addig nem tudja, míg több mint negyven évvel később el nem látogat Párizsba, ahol találkozik Dáviddal, a semmiből felbukkanó magyar férfival. Aki mintha az ő megmentésére érkezett volna, aki kellően érzékeny, tapasztalt és szerelmes ahhoz, hogy hamar kiismerje őt. És akiről kiderül, hogy ismeri Helgát is.

Forrás: moly.hu