Elbeszélés, memoár

Jelzet: V 11

Ha bekopoghatnánk Márai Sándorhoz, majd tehetnénk egy túrát az észak-olaszországi tóvidéken, hogy aztán a Niagarán lecsorogva elérjünk Chaplin életébe, ha épp együtt pipázgatnánk Jancsó Miklóssal, miközben Robin Williams anekdotáin nevetve vagy épp Bill Clintonra várva lazulnánk el egy francia kabaréban, nem kell mást tennünk, csak felpattanni Vadas Zsuzsa varázsszőnyegére, a kezünkben egy pohár borral, és máris élvezhetjük a világ csodás pillanatait, amiket egy álomszerű montázzsá sző a szerzője.

A Prima Primissima díjas újságíró ismét elénk tárja azt az egzotikus világot, amit évtizedek alatt bejárt nyugattól keletig, Európától Ázsián át egészen Afrikáig. Mint egy különleges kaleidoszkópba, úgy kukkanthatunk bele saját történelmünkbe, a film születésébe, de láthatunk pazar tájakat, érezhetjük egzotikus ételek ízét, és még az emberevők elől sem kell menekülnünk. Interjúkon, tájleírásokon, anekdotákon, megrendítő vagy épp humoros történelmi szösszeneteken keresztül kaphatunk képet saját történelmünkről. Ez egy valódi kaland, egy izgalmas utazás időben, térben, és erre garancia a szerző, aki végigkalauzol bennünket csodás világán. Ahogy csak ő tud, tele szeretettel, gyermeki rajongással és optimizmussal.

Vadas Zsuzsa 1991 óta a Nők Lapja állandó munkatársa. Az Úti dilik, a Tuti dilik, valamint a Hátizsákomban a glóbuszom című kötet után most a negyedik könyvét tartja kezében az olvasó.

Forrás: bookline.hu
 

Jelzet: B 84

Joseph Boyden korai novellagyűjteményének középpontjában - regényeihez hasonlóan - az Ontario északi részén élő őslakos indiánok állnak. A szerző tizenhárom történeten keresztül, lenyűgöző erővel mutatja be azt a skizofrén állapotot, amelybe a rezervátumokba kényszerített indiánok kerültek. A segítségnyújtásnak álcázott erőszakos intézkedések, amelyeknek célja az indiánok többségi társadalomba olvasztása, és a modern nagyváros talmi vonzereje is hozzájárul ahhoz, hogy a rezervátumok lakói generációról generációra veszítik el a kultúrájukat. A fiatalok vágynak a nagyvárosba, de csak a bingót, a pankrációt, az alkoholt és a drogokat ismerik belőle, az öregek viszont még minden sejtjükkel kapcsolódnak a természethez, beszélnek az állatokkal, a pillantásuknak varázslatos ereje van, és a vérükben van a társadalmi és családi összetartás, egymás támogatása, a barátság és az együttműködés. Így keveredik ezekben a történetekben a reális a szürreálissal, a komoly a viccessel, a mélyen elgondolkodtató a könnyeddel. Feloldás nincs, ezt az ember megint elrontotta... A lebilincselő stílusban megírt történetek olvasás után sem eresztenek.

Joseph Boyden a kortárs kanadai irodalom kiemelkedő alakja. Az ontariói Willowdale-ben nőtt fel ír katolikus családban, tíz testvére mellett, majd egy képzési program keretében bennszülötteket tanított, illetve kreatív írást oktatott a University of British Columbián. Fontos feladatának tekinti, hogy könyveiben bemutassa Ontario állam őslakos indiánjainak életét. Első regénye, a realitás és misztikum határmezsgyéjén egyensúlyozó Három nap az út 2006-ban elnyerte Kanada egyik legrangosabb irodalmi díját, Az orenda című regényét pedig 2014-ben a Canada Reads az Év könyvének választotta. Mindkét kötet megtalálható könyvtárunkban is.

Forrás: bookline.hu
 

Jelzet: G 52

Az orosz tévés műsorvezető, író és dokumentumfilmes kötete az orosz-ukrán háború tragikus és döbbenetes oldalát mutatja be. Katyerina Gorgyejeva évek óta a putyini rendszer egyik első számú ellenzékének számít, videóit és bejegyzéseit milliók nézik és olvassák, egy valóságos alternatív médiát képvisel a felülről vezérelt orosz hírügynökségekkel szemben.

A szerző a háború első napjától kezdve arra vállalkozott, hogy a lehető legpontosabban dokumentálja az eseményeket, azokat a világgal és az orosz lakossággal is megismerteti. A jelen kötet ennek az immár több mint másfél éve tartó munkának az eredménye: Gorgyejeva tragikus történeteket, emberi sorsokat mutat be, amelyeknek máshogyan kellett volna alakulnia. A háború kaput nyitott a szenvedésnek, a halálnak, a veszteségnek, amelyet a túlélőknek kell feldolgoznia. A szerző folyamatosan járta a frontvonalat, a menekülttáborokat, ahol csak tudott, elbeszélgetett az emberekkel, felvette az interjúkat.

A könyv első ilyen beszélgetése Németországban játszódik: a Tánya nevű orosz származású ukrajnai nő Mariupolból menekült el, de mivel csak Oroszország felé volt nyitva az út, ezért egy orosz táborban kötött ki, ahol kötelezték arra, hogy mondjon le ukrán állampolgárságáról. Elbeszéléséből Mariupol bombázása bontakozik ki, családtagjai is mind odavesztek, s miközben egy fiatal anyáról mesél, aki az óvóhelyen szülte meg a gyerekét, aki nem sokkal később éhen halt, a nemsokára felszámolásra kerülő német menekülttábor utáni életére kell gondolnia.

A megrázó történetek kijózanító erővel bírnak, a könyv kellő mértékben ellensúlyozza a hazai médiumokat is, emiatt széles körben ajánlható, megismerésre érdemes olvasmánynak gondoljuk.

Forrás: kello.hu