Ünnepi év az idei: Ajka városa 65 éves, könyvtárunk pedig 70 éve szolgálja a települést. A magunk szerény módján mi is szeretnénk ünnepelni – természetesen Önökkel, kedves olvasóink.
Az év során írókat, költőket invitálunk meg hozzánk, lesz koncert, és rendszeres időközönként jelentkezünk érdekességekkel múltunkból, hírt adunk az emlékévhez kapcsolódó programjainkról, játékra invitáljuk Önöket. Találkozzunk személyesen, figyeljék honlapunkat, FB-oldalunkat!
1963-ban a „Népművelés Veszprém megyében” című kiadvány, amelyet Varga Béla, az Eötvös Károly Megyei Könyvtár nyugalmazott igazgatója állított össze, a következőket írta az ajkai Városi Könyvtárról: „1954-ben egy 3x5 méteres helyiségben kezdte meg a kölcsönzést Ajkán a községi könyvtár. (…) Munkája 1959-ig nagyon lassan fejlődött. Sem a működési, sem a személyi feltételek nem voltak megfelelőek egy kulturális nevelőmunkát végző intézményhez. Ekkor a települést várossá nyilvánították, a könyvtár munkájában is jelentős változások történtek, a fejlődés meggyorsult: 1954-ben 1.116 kötet állományból 502 olvasó 8358 kötetet, 10 évvel később 10.984 kötet állományból 1.829 olvasó 53.246 kötetet kölcsönzött. Egy évtized alatt az ajkai könyvtár fejlődött a legnagyobbat megyénkben.”
1954. április 27-én az első 3 beiratkozott olvasó kikölcsönzött 8 kötetet, ezzel könyvtárunk megkezdte működését.
Egy kis matek meg a múltunk...
Ha az állományt elosztjuk az olvasók számával, átlagban ennyi kötet jutott egy könyvtári tagra:
- 1954 - 3,2
- 1964 - 10,9
- 1974 - 8,6
- 1984 - 12,5
- 1994 - 18,5
- 2004 - 24
- 2014 - 23,04
- 2018 - 22
- 2023 - 28,6
Ha a kikölcsönzött dokumentumok számát osztjuk a látogatók számával, akkor átlagosan egy olvasó ennyi dokumentumot vitt ki könyvtárunkból:
- 1954 - nincs adat
- 1964 - 2,3
- 1974 - 2,2
- 1984 - 1,8
- 1994 - 2,3
- 2004 - 1,53
- 2014 - 1,47
- 2018 - 1,4
- 2023 - 1,6
Az első....
... könyvtáros és könyvtárunk első vezetője Tóth Gáborné (második férje után: Braun Pálné) volt.
... filmünk (16 mm-es) "Az ifjúsági törvény" című volt.
... gyermekkönyvtáros Vas Jánosné volt.
... CD-ROM-unk a Biblia volt.
Első diafilmünk az űrhajózásról szólt.
Első videófilmünk a "Velünk élő történelem"-sorozatból került ki.
Az 1-es leltári számot viselő CD-nk.
Első leltárkönyveink egyike 1955-ből.
10 éves évfordulónkra a fenti tájékoztató készült el.
A fenti cikk az 1960-as évről szól. A diafilm már akkor is nagyon népszerű volt olvasóink körében - és ez azóta sem változott.
1962-ben a megnövekedett olvasói létszámra tekintettel a nyitvatartási időt is emelni kellett hétköznapokon.
A 70 év alatt számos írót, költőt, előadót láttunk vendégül könyvtárunkban. Kik voltak ők? Nézzük!
1959-ben Oravecz Paula író
1960-ban Gerő János író
1961-ben Takács Gyula költő
1962-ben Tatay Sándor író
1964-ben Fodor András író
1965-ben Csanády János író
1965-ben és 1970-ben Baranyi Ferenc költő
1968-ban Fodor József és Mátyás Ferenc költők, Veres Péter író
1969-ben Ágh István költő, Kiss Ferenc irodalomtörténész
1971-ben Molnár Gábor író, Békés Itala előadóművész
1972-ben Jókai Anna író, Szakács Eszter, Dobák Lajos, Harsányi János színművészek
1973-ban Marosi Gyula író
1974-ben Janikovszky Éva, Vargha Balázs és Varga Domokos írók
... és még nincs vége! Hamarosan folytatjuk a sort.
Ugorjunk vissza kicsit könyvtárunk történetéhez! 1966-ban jelentős változás történik városunk könyvtárának életében. Ajkán két közművelődési könyvtár működött ekkor, egymáshoz viszonylag közel: az egyik tanácsi, a másik szakszervezeti fenntartású volt. A városi könyvtár gyors ütemű fejlődése, az olvasók számának növekedése negatívan hatott az Ajkai Timföldgyár és Alumíniumkohó Művelődési Otthonában (ismertebb nevén: a Kaszinóban) működő szakszervezeti könyvtár forgalmára, ezért a döntéshozók (a Városi Tanács Művelődési Osztálya, a Kaszinó igazgatója és a Veszprém Megyei Könyvtár illetékesei) egyetértenek Tilhof Endre könyvtárigazgató javaslatával, és úgy döntenek, hogy a két azonos feladatot ellátó közművelődési könyvtárat össze kell vonni. Ezután a tanácsi a felnőtteké, a volt szakszervezeti pedig a gyerekeké lett.
1966. április 14-én nyitja meg, avatja fel Udvardi Lajos (1934-1981), a Városi tanács Művelődési Csoportjának vezetője a Kaszinó épületében az új, 30 m2 alapterületű intézményt. A Vas Jánosné által vezetett, gyorsan fejlődő gyermekkönyvtár a szűkös, L alakú, apró helyiséget azonban hamarosan kinőtte, így 1971 októberében beköltözött Városi Művelődési Központ földszinti, 64 m2-es klubhelyiségébe.
A városi könyvtár fennállása óta szinte folyamatosan helyhiánnyal küzdött. A hatvanas években a belváros kialakításakor és a könyvtár korábbi épületének lebontása után új helyet kellett találni a könyvtárnak. Ideiglenes és korántsem ideális megoldásként 1969 márciusában a frissen átadott Városi Művelődési Központ emeleti, déli szárnyába költöztették az intézményt, ahol a mai napig is működik.
Könyvtárunk az elmúlt hét évtizedben az író-olvasó találkozókon túl rendszeresen kínált bemutatkozási lehetőséget a különböző képzőművészeti ágaknak. 1970-ben egy különleges kiállítással találkozhattak az ajkaiak a könyvtárban.
Az évek során a szűkös alapterületet minden módon bővíteni igyekeztünk. 1973-ban a könyvtár melletti kihasználatlan folyosón folyóirat olvasót alakítottunk ki. Ezzel az alapterületünk 230 m2-re nőtt. Erről a kényszer szülte tettről a Könyvtáros című szaklap 1973. 11. számában így írt: „Folyóiratolvasóval bővült az Ajkai Városi Könyvtár. A művelődési házban szűkös körülmények között működő intézmény 50 m2-el lett nagyobb egy folyosórész átalakításával. Az új részlegben egyszerre 16 olvasó tájékozódhat a folyóiratok között, amelyek választékát lényegesen növelték. A későbbiek folyamán zenei részleg kialakítását is tervezik. (H. B.)”
1973–1974-ben a Magyar Rádió által rendezett Játék a könyvtárban című, 12 város könyvtárának részvételével zajlott vetélkedőjén az ajkai könyvtár képviseli Veszprém megyét. Mindhárom ajkai csapat (felnőttek, középiskolások, általános iskolások) eljut a középdöntőig, ahol végül a 3-4. helyezést érik el.
... és most folytassuk a sort: kik voltak vendégeink az évek során!
1975-ben Fodor András költő, Mándy Iván és Tüskés Tibor író
1976-ban Fekete Gyula író és Utassy József költő
1977-ben Tatay Sándor író
1978-ban Veress Miklós költő és G. Szabó Judit író
1979-ben Gyurkovics Tibor író, költő, Horgas Béla író, Nemere István író és Rigó Béla költő
1980-ban Bárány Tamás író, Koczkás Sándor irodalomtörténész
1981-ben Czakó Gábor és Kertész Ákos író
1982-ben Moldova György író, Szentmihályi Szabó Péter író, Lydia Vadkerti-Gavorniková költő, Dévai Nagy Kamilla előadóművész, Kékesi László grafikusművész
1983-ban Rockenbauer Pál író, rendező
1985-ben Veress D. Csaba hadtörténész
1986-ban Jókai Anna író és Ancsel Éva filozófus
1987-ben Padisák Mihály író, Szász Imre író, Hankiss János orvos-író
1988-ban Szalay Károly és Marék Veronika írók
1989-ben Dobos László író
... és még mindig nincs vége. Hamarosan folytatjuk!
Visszatérve a hetvenes évekbe, a könyvtár történetéhez, újabb fejlődést láthatunk: Hangtár nyílt az intézményben! 1975. március 21-én a könyvtár melletti folyosó nyugati végén, mintegy 4-5 m2-en nyitottuk meg az új részleget. A Napló április 15-én cikket is írt erről.
Könyvtárunk feladatai még tovább bővültek ebben az évben, ugyanis ettől az esztendőtől teljességre törekvően gyűjtjük Ajka városra, és a volt községekre (Ajka, Bódé, Tósok, Tósokberénd, Bakonygyepes, Ajkarendek, Csékút, Padrag, Padragkút), valamint a városkörnyékre vonatkozó irodalmat, amely helyismereti gyűjteménnyé nőtte ki magát az évek során. A szigorúan védett, egyedi dokumentumokat tartalmazó gyűjteményben a könyveken túl többek között újságok, újság- és folyóiratcikkek, szakdolgozatok, fényképek, térképek, kéziratok, stb. találhatók. Kiemelten figyelünk az ajkai szerzőkre, akiknek nem helyi vonatkozású munkáit is beszerezzük. Hogy biztosan minden értékes dokumentum meglegyen a helyismeretben, 1976. április 23-án egy felhívást is megjelentettünk a Naplóban.
A hetvenes, nyolcvanas években nagy népszerűségnek örvendtek a különböző országos irodalmi, művészeti vetélkedők. 1973–1974-ben a Magyar Rádió által rendezett Játék a könyvtárban című, 12 város könyvtárának részvételével zajló vetélkedőjén könyvtárunk képviselte Veszprém megyét. Mindhárom ajkai csapatunk (felnőttek, középiskolások, általános iskolások) eljutott a középdöntőig, ahol végül a 3-4. helyezést érték el. 1979-ben a Könyv és Ifjúság elnevezésű vetélkedő megyei fordulóján viszont már az ajkai könyvtár csapata diadalmaskodott. A Napló 1979. november 27-i számában így emlékezett meg az eseményről:
1980. november 16-án Medgyesy Miklós képzőművész-tanár javaslata nyomán, egy Ajkán eddig ismeretlen ex libris klub alakult a könyvtár égisze alatt: ez lett az ajkai Kisgrafika Barátok Köre elnevezésű csoport. Az alapító tagok (3 grafikus és 8-10 gyűjtő) havonta találkoztak, hogy bemutassák egymásnak alkotásuk, gyűjtésük legújabb „kincseit”. A Napló 1981. december 9-i számában már jelentősebb taglétszámról számolt be.
Az elmúlt évtizedekben számos fiókkönyvtárat működtettünk, gondoztunk a városban. 1958-ban Bódén, 1960-ban Tósokberénden, 1977-ben Ajkarendeken és Bakonygyepesen, 1984-ben a Kórházdombon nyitottunk fiókkönyvtárat, de ezeken túl Csékúton, Padragon, Borsodpusztán is biztosítottuk ily módon az olvasók ellátását - néha egészen különleges helyszínen, mint ahogy ez az alábbi hírben is olvasható.
Nagykorú :-) olvasóink valószínűleg emlékeznek a Lutra albumra, amelyet a Panini cég, valamint a WWF (World Wide Fund for Nature, azaz Természetvédelmi Világalap) olaszországi és nagy-britanniai szervezetei közösen indítottak el. A kiadvány elképesztően színvonalas volt, a gyerekek számára megfelelően színes tálalása és persze a matrica-láz meghozta a sikert is. Az első ilyen albumot, ami a Védett Állatok címet viselte, Jugoszláviában adták ki. A borítón egy végtelenül bájos panda ábrázolásával a készítők célja az volt, hogy a kisiskolások gyűjtési lázára alapozva átadják a természetvédelemmel kapcsolatos tudást. A matrica csereberének gyermekkönyvtárunk is helyet adott, megalapítva a Lutra Klubot.
Ajka várossá nyilvánításának 30. évfordulójára a Városi Tanács Művelődés Osztálya és könyvtárunk közös szervezésben honismereti vetélkedőt rendezett a gyermekkönyvtárban. A diákok 5-5 fős csapatokban mérettethették össze tudásukat, a fődíj pedig egy igazán értékes ajándék volt.
