Az Állatvédelmi Oktatásért Alapítvány 2024-ben elindította az Állatbarát Olvasó Kihívást, amelynek célja, hogy a pedagógusokat és a szülőket ösztönözze arra, hogy 12 hónap alatt 12 állatokkal vagy állatvédelemmel kapcsolatos könyvet olvassanak el közösen. Ehhez kapcsolódva az Alapítvány kezdeményezésére létrejött az Állatbarát Könyvtár Program, amelyhez könyvtárunk is csatlakozott.
Ennek keretében minden hónapban olvasóink figyelmébe ajánljuk az Állatbarát Olvasó Kihívás aktuális könyvét, emellett válogatást készítünk állatokról vagy állatvédelemről szóló könyvekből, valamint lehetőségeinkhez mérten állatbarát programokat szervezünk a könyvtárban.
Januárban Gerald Durrell: Vadak a vadonban című kötetét ajánljuk!
Mikor éppen nem állatgyűjtő expedíciókat vezetett a világ legkülönfélébb vidékeire, vagy nem a maláriától feküdt lázas betegen, netán újabb könyvét írta, Gerald Durrell állattani előadásaival kápráztatta el a rádió hallgatóságát. Olyannyira lenyűgözve őket, hogy kikövetelték tőle a sorozat írott változatát is – ez lett a Vadak a vadonban, melyben a megszokott szórakoztató módon számol be nyugat-afrikai találkozásáról a petymegekkel, dél-amerikai kalandjáról egy kajmánnal, a világ legpompásabb nászruhájával rendelkező paradicsommadarakról, a tigrisek, a vízilovak vagy az ájtatos manók udvarlási szokásairól. Ahogy büszkén emlékezik meg arról is, hogyan segített tegzeslárvák építkezésein, s miként dédelgetett egy lidérces kinézetű ostorlábút, aki a Wilhelmina névre hallgatott. De feltárja a pöfögőfutrinkák védekezési és támadási szokásait és lerántja a leplet az útonálló darázs rovarvilágbeli műtétjeiről is, amelyek gyakorlott sebészeket is eltűnődésre késztetnek. Mindezek mellett láthatjuk esetlen próbálkozásait, amint egy kengurubébit próbál felnevelni, vagy elszánt bátorságát, amikor kígyóverembe ereszkedik alá álmából felverve az afrikai éjszaka közepén. Az argentin pampák veterán gauchójával való nanduvadászata pedig egyenesen burleszkbe illő epizód. (Forrás: moly.hu)
A februári olvasmány Sigrid Nunez: A barát című kötete.
Egy nő váratlanul elveszíti életre szóló barátját és mentorát. Nem elég, hogy meg kell megbirkóznia a veszteséggel, de ráadásként hozzá kerül a férfi kutyája is, akit senki nem akar befogadni. Apolló, a termetes és idősödő dán dog szenvedése csak fokozza saját gyötrelmét, mégis elhatározza, hogy nem hagyja magára az állatot.
Miközben a kettejük között kialakuló kapcsolat egyre mélyül, a nő, aki amúgy írással foglalkozik és írásszemináriumokat tart, fokozatosan távolodik el a külvilág realitásától, és válik saját gondolatainak, emlékeinek és Apollónak a rabjává. A helyzet, amelyet a külvilág egyre veszélyesebbnek tart, mégis különös jutalommal, egyfajta kegyelmi állapottal kecsegtet.
A könyv a szeretet, a barátság és a veszteség megindító története. Vallomás, mely hol szívbe markoló őszinteségével, hol zavarba ejtő éleslátásával, hol finom humorával ejti rabul az olvasó szívét, miközben megmutatja, milyen semmi mással össze nem vethető, mágikus kötelék alakulhat ki ember és állat között. (Forrás: moly.hu)
Márciusban Maja Lunde: A méhek története című kötete került sorra.
Anglia, 1852: William, a biológus és vetőmag-kereskedő hetek óta az ágyat nyomja. Úgy érzi, kutatóként kudarcot vallott, mentora elfordult tőle, és boltja is üresen áll. Ekkor azonban eszébe jut valami, ami talán mindent megváltoztat…
Ohio, USA, 2007: George, a méhész keményen küzd: azt szeretné, ha a tanya bővülne, és fia, Tom egyszer majd átvenné tőle. Tom viszont az újságírásról álmodik. Mígnem egy nap bekövetkezik, amit senki sem hisz el…
Kína, 2098: Tao, a munkásnő a fák kézi beporzásán dolgozik, mivel a méhek már régen eltűntek a földről. Taonak minden vágya, hogy fia, Vej-Ven számára jobb életet teremtsen. Amikor azonban a fiát rejtélyes baleset éri, egyszerre veszélyben forog minden…
Minden mindennel összefügg. Maja Lunde megrendítően mesél veszteségről és reményről, küzdelemről, kudarcról és győzelemről, valamint az emberek és a méhek közötti láthatatlan kapocsról, amelyen fajunk fennmaradása is múlhat. A fordulatos regény korunk néhány legégetőbb kérdését teszi fel: hogyan bánunk a Földdel és annak teremtményeivel? Milyen jövőt hagyunk gyermekeinkre? Mi az, amiért készek vagyunk harcolni?
Maja Lunde 1975-ben született Oslóban, forgatókönyvíróként, gyermek- és ifjúsági könyvek szerzőjeként ismert. A méhek története az első felnőtteknek szóló regénye, amely bel- és külföldön azonnal hihetetlen sikert aratott. Hazájában elnyerte a Könyvkereskedők Díját, eddig 32 nyelvre fordították le, Németországban pedig több, mint 350 000 eladott példánnyal 2017-ben a legkelendőbb könyv lett. (Forrás: moly.hu)
Az áprilisra ajánlott könyv Laura Agustí: Egy macska története című kötet.
„Állítólag az állatok érzékelik, ha nem vagyunk jól, ilyenkor ösztönösen a nyomunkban maradnak, hogy megvédjenek minket, és ez a macskákra hatványozottan igaz. Ahányszor csak megbetegedtem, Hékás nem mozdult mellőlem. Ha pedig szomorú voltam és kicsordult a könnyem, Hékás sietve lenyalogatta az arcomról a bánatot, mert tudta: rózsaszín, érdes nyelve elég ahhoz, hogy egy pillanatra megfeledkezzem a világról.”
Vajon mi teszi olyan különlegessé a macskákat? Miért nyűgöz le annyi embert eleganciájuk, közömbösségük és gőgös viselkedésük? És hogyan képesek segíteni nekünk, embereknek megküzdeni a szorongással, a magánnyal és a szomorúsággal?
Laura Agustí spanyol grafikus meseszép illusztrációkkal teli könyvében saját élettörténetét mondja el, amelyben gyermekkorától kezdve kitüntetett szerep jutott az állatoknak – különösen a macskáknak. Laura Barcelonába költözve vette magához Hékást, a nehéz természetű sziámi macskát, akivel tizennyolc éven át osztotta meg az életét. S miközben különleges és érzelmes kapcsolatukról mesél, Laura elénk tárja a macskákról szerzett gazdag tudását is: kiderül, miért ihlettek meg annyi művészt az ókori Egyiptomtól kezdve a modern festészetig, hasznos tanácsokkal szolgál a macskatartásról, és azt is megtudhatjuk, miként dolgozható fel szeretett állatunk elvesztése.
Kötelező olvasmány a macskák szerelmeseinek.
Május hónap könyve Balogh Boglárka-Bedő Orsolya: Az orrszarvúk hajnala című kötet.
2017 nyarán futótűzként terjedt az internetes portálokon a hír: MAGYAR ÖKOLÓGUST ÖLT MEG AZ ORRSZARVÚ RUANDÁBAN!
Sokan akkor találkoztak először a 43 éves Gyöngyi Krisztián, kiskunhalasi ökológus, orrszarvúkutató nevével, holott ő már akkorra Afrika elismert természetvédői közé tartozott. Krisztián fiatalkori olvasmányai nyomán indult el az álmok útján először a tengerre, majd New Yorkon, Dublinon és Kenten át a fekete kontinensre. Önmagát megállás nélkül képezve, megannyi küzdelem után vált az orrszarvúk elismert szakértőjévé, és olyan emberré, akinek rendkívüli életereje és szenvedélyes elhivatottsága örök nyomot hagyott mindenkiben, aki csak ismerte őt.
A kereskedelmi matrózból lett állatvédő kiskunhalasi fiú történetét a világutazó szerző, Balogh Boglárka meséli el Krisztián felesége, Orsolya emlékei alapján, filmszerű elevenséggel és hűséggel. De a kötet nemcsak egy fájdalmasan rövid, mégis maradéktalan, teljes életről szól, hanem kitartásról, vágyakról, szerelemről, Afrikáról és nem utolsósorban az ikonikus faj, a fekete orrszarvúk megmentéséről is.
Június a veszélyeztetett fajok hónapja. Ezúttal Jane Goodall és Douglas Abrams: A remény könyve - Túlélési útmutató veszélyeztetett bolygónk számára című kötete áll a középpontban.
Egy legendás környezetvédő. Egy életen át tartó küzdelem a természetért. Egy létfontosságú üzenet a reményről.
Jane Goodall, a világhírű természettudós több mint fél évszázada emeli fel szavát bolygónkért. A fiatal korában Gombe erdeiben a csimpánzokkal együtt élve tett úttörő felfedezéseket. Kilencvenedik életévéhez közeledve is fáradhatatlan környezetvédő, munkájával Jane egy szebb, reménytelibb világ mellett elkötelezett nemzedék felnevelésében vállal tevékeny szerepet.
A remény könyvében a természetnek szentelt életútja során szerzett tapasztalatait osztja meg velünk, és beavat minket abba is, hogy miért rendületlen a természet világába és az emberiségbe vetett hite. A könyv társszerzőjével, Douglas Abramsszel folytatott beszélgetései felelevenítik utazásai és aktivista tevékenysége megannyi epizódját, új megvilágításba helyezve korunk nagy krízisét, az éghajlatváltozást.
A világunknak sosem volt még ekkora szüksége a reményre. Korunk egyik legszeretettebb emberének a könyve megmutatja, hogy hatalmas problémáink ellenére is reményt meríthetünk az emberi természetből és magából a természetből.
Júliusban a kutyák állnak a középpontban, ehhez ajánljuk Maria Goodavage: Gyógyító kutyák avagy legjobb barátaink a legjobb orvosaink című kötetét!
A világon sokan számoltak már be arról, hogy kutyájuk mentette meg az életüket - aki azonban még nem került hasonló helyzetbe, hajlamos lehet fenntartásokkal kezelni az ilyesmit. Pedig ezek az okos, képzett és érzékeny állatok nemcsak balesetben vagy természeti katasztrófák idején sietnek gazdájuk segítségére, hanem akkor is, ha esetleg beteg.
Maria Goodavage olyan kutyákról ír könyvében, amelyek képesek felismerni a rákot vagy a Parkinson-kórt, figyelmeztetnek a közelgő epilepsziás rohamokra, a vércukorszint megugrására vagy leesésére, és más, életveszélyes állapotokra. Dokumentált történeteken keresztül mutatja be, hogyan segítik a kutyák az autizmusban, skizofréniában, szorongásban, depresszióban szenvedőket. Megismerjük azokat a négylábúakat, amelyek pajzsként védenek bennünket az antibiotikumoknak ellenálló kórokozóktól, s talán katasztrofális kimenetelű járványokat akadályoznak meg.
A szerző tudományos kutatóintézetek színfalai mögé is elvezet bennünket, de olyan emberek életét is megismerhetjük könyvéből, akiknek egészsége hűséges és magasan képzett ,,kutyadoktorukon" múlik. Szellemesen és elkötelezetten tárja elénk, hogyan válnak ezek a kivételes képességű állatok lelkes szövetségeseinkké a különféle testi és lelki betegségekkel vívott harcban.
A Gyógyító kutyák lebilincselő ismeretterjesztő mű - azonban érzelmileg sem hagyja olvasóját hidegen. Ha eddig esetleg nem voltál kutyarajongó, a könyv végére biztosan az leszel!
Augusztus a lovak hónapja lett, ehhez Maja Lunde másik kötetét, Az utolsó vadlovak című könyvet ajánljuk!
Maja Lunde emberről és természetről szóló nagy ívű regényeivel az egész világot meghódította. A méhek története és a Kékség című, nemzetközi sikereket elért művei után most a tetralógia harmadik kötetével tér vissza, hogy megrázó képet fessen az egyén, a társadalom és az ökoszisztéma sérülékenységéről. Az utolsó vadlovak a világ egyetlen igazi vadlófajának történetét beszéli el, azét, amelyet franciaországi barlangok falára festettek fel, amely évszázadokon át a mongol sztyeppéken élt, és amely a 20. századra kipusztult, csak európai állatkertekben és rezervátumokban maradt belőle. A három idősíkon futó történetben a szentpétervári zoológus, Mihail az 1880-as években Mongóliába utazik a kihaltnak hitt lovak nyomát kutatni, az állatorvos Karin a Szovjetunió összeomlása után azon munkálkodik, hogy az időközben megtalált vadlovakat visszatelepítse a sztyeppékre, Eva pedig 2064-ben azért küzd, hogy továbbra is egy felszámolt norvégiai rezervátumban lakhasson, miközben körülötte darabokra hullik a világ. Az élet nem mehet tovább úgy, mint addig, sem az emberek, sem az állatok számára.
Szeptemberre Hiro Arikawa: Az utazó macska krónikája című kötetet ajánljuk.
Néha messzire kell utaznod, hogy megtaláld azt, ami ott van előtted...
Nana úton van, de nem biztos benne, hová tart. A lényeg az, hogy imádott gazdája, Szatoru mellett terpeszkedhet az ezüstszínű furgon anyósülésén. Szatoru nagyon szeretne találkozni három régi, ifjúkori barátjával, Nana azonban nem tudja, miért, a férfi pedig nem akarja elmondani.
A ritka szelídséggel és humorral elmesélt történet, amely Japán változó évszakaiban játszódik, az élet váratlan fordulatainak csodáját és örömét mutatja be. Arra tanít, hogy tudjuk, mikor adjunk, és mikor kapjunk.
Több mint egymillió olvasót indított már meg világszerte a kedvesség és igazság üzenete - egy csodálatos történet hűségről és barátságról.
Folytatása, A búcsúzó macska szintén megtalálható könyvtárunkban.
Októberben az állatkertek állnak a középpontban, ehhez David Attenborough: Egy ifjú természettudós történetei - Állatkerti gyűjtőutak című kötetét ajánljuk.
1954-ben az ifjú David Attenborough-nak káprázatos alkalmat kínált az élet: világ körüli útra indulhatott, hogy ritka és különleges állatokat gyűjtsön a Londoni Állatkert számára, és minderről filmeket készítsen – a BBC új, Állatkerti gyűjtőutak című sorozatát.
Ez a könyv három ilyen utazás története. Társaival a helybeli őslakosokkal együtt kutatott az akkori Brit Guyanában óriáshangyászok, Indonéziában komodói sárkányok és Paraguayban tatuk után. Volt dolguk pirájákkal, dühös kúszósülökkel és szökésre mindig kész pekarikkal. Megküzdöttek a komisz terepviszonyokkal, a kiszámíthatatlan folyókkal, hogy megörökíthessék e távoli vidékek hihetetlen szépségeit és mesésen változatos élővilágát. Módszereik ma már idejétmúltnak tűnnek, de az állatok, a növények, a helybeli emberek és a környezet iránti csodálatuk és tiszteletük még mindig példamutató.
A szerzőre oly jellemző szellemességgel és bájjal megírt történetek nemcsak az emlékezetes kalandokról szólnak, hanem arról az emberről is, aki rajongó szeretetet ébresztett bennünk a természet iránt, és lelkesedése azóta is töretlen.
Sir David Attenborough (1926) angol természettudós és dokumentumfilmes. Immár hét évtizede van a pályán. Zoo Quest című, legendássá vált televíziós sorozatában átfogó szemlélettel és sokféle értelmezéssel mutatta be nézőinek a Föld élővilágát. Legutóbbi alkotása, a Planet Earth II minden idők legnézettebb természettudományos dokumentumfilm-sorozata.
Novemberben a pandákra figyelünk. A WWWF honlapja szerint napjainkban az óriáspandák háromnegyede természetes rezervátumokban és nemzeti parkokban él. Szerencsére nemrégiben lejjebb kerültek a IUCN Vörös Listáján, így már nem tartoznak a súlyosan veszélyeztetett fajok közé. Ez azonban nem jelenti azt, hogy teljes biztonságban vannak. Státuszuk még mindig veszélyeztetett, ezért szükségük van az odafigyelésre és a segítségünkre.
