Véres grófnő

Szerző
Popović, Lana

Jelzet: P 85

A regény címszereplője, Báthory (vagy Bátori) Erzsébet (1560-1614) grófnő a csejtei vár úrnője, a magyar történelem híres, hírhedt alakja volt. Férjét, Nádasdy Ferenc, magyar főnemest, a rendi ellenzék legismertebb vezéralakjaként tartja számon az emlékezet. Báthory Erzsébet neve sokáig a véreskezű, kegyetlen, a szolgálólányait megbecstelenítő, meggyilkoló várúrnő képével fonódott össze, és még mindig a magyar história egyik legismertebb tévképzetét folytatva és erősítve, negatív színben tüntetik fel alakját és életét.

Ezt teszi a mostani regény szerzője is, amikor Báthory Erzsébet „sötét oldalát” helyezi történetének centrumába. Darvulia Anna fiatal lány, Csejtén, a vár tövében meghúzódó faluban él családjával, nagyon szegény körülmények között. A lány édesanyja füves asszony, aki Annát is megtanítja a gyógyítás számos módjára. Ennek okán Báthory Erzsébet elhívja magához a lányt, amikor a világ előtt eltitkolt kisfia, Gábor megbetegszik. A gyermek apja nem az úrnő férje, hanem egy patkolókovács, ezért kell őt elrejteni a világ szeme elől. Tüske fúródott a kisfiú talpába, majd amikor Anna meggyógyítja, a grófnő magához veszi a várba, szolgálónak. Annának van egy kedvese, Erdélyi Péter, aki feleségül akarja venni őt, de úgy tűnik a lány még nem érett meg erre a szerepre. Elmegy a várba szolgálni, ám nemsokára meg kell tapasztalnia asszonya kegyetlen világát. Furcsa kettős érzés uralja el Anna lelkét, egyfelől csodája úrnőjét, másfelől azonban retteg is tőle. Sok mindenben segédkezik neki, rossz nyelvek szerint Nádasdy Ferenc halálában (1604) is vétkes munkaadója. Amikor a grófnő elfogja és bezáratja Anna húgát, Klárát, majd őt is áristomba löki, már nem kétséges a fiatal nő számára kivel is van dolga. Ekkor siet a segítségére Péter, hogy kimentse szerelmét a „Vérgrófnő” karma közül…

Forrás: kello.hu