Jelzet: H 29
Ánya Whitson a Szovjetunióban született, orosz nő, aki napjainkban Amerikában él a családjával. Lányai, Nina és Meredith mindig rideg asszonynak tartották, soha nem érezték úgy, hogy az anyjuk szereti őket. Amikor a lányok kicsik voltak, Ánya mesébe fogott, amelynek főszereplője egy Vera nevű lány volt, valójában ekkor érezték azt a gyermekei, hogy az asszony élni kezd. Valami megfejthetetlen titok rejtőzött a múltban, amelyről az apjuk bizonyára tudott, és arra kérte őt, ne mesélje többé ezeket a „mesebeli” történeteket.
Apjuk halála után Meredith és Nina meg akarják ismerni, milyen az édesanyjuk valójában, és mi az, amit eltitkol a múltjából. A történet szálai 1941-be, Leningrád ostromához vezetnek vissza. A várost vastag hótakaró terítette be, és a fronton harcoló férjek, fiúk és apák nélkül maradt asszonyok kétségbeesetten várják a szabadulást, mert a náci németek által ostromgyűrűbe zárt városban elfogytak az élelmiszerkészletek, Hitler a földdel egyenlővé akarta tenni a várost, ahol egyre többen az éhhalál áldozatai lettek. Ánya sohasem beszélt erről a borzalmas időszakról, amikor az életben maradásért kellett küzdenie a szüleivel együtt, miközben átélhetett egy tragikus végű, csodálatos szerelmet is.
Amikor Ánya férje 2000-ben meghal, úgy érzi, még most sem tud beszélni azokról a szörnyűségekről, melyeknek részese volt annak idején. Amikor érzi, hogy ereje fogy, gyengülni kezd, felveszi a kapcsolatot a lányaival és ekkor ismét az egykori tündérmesékbe bújtatottan mesélni kezd arról, mit kellett átélnie a Szovjetunióban, Leningrád téli ostromának idején. A mesék megrendítőek és a két lány rádöbben, hogy a történetek főszereplője, Vera valójában az édesanyjuk. A regény végén egy nagy titokra is fény derül, amely után a két lány megváltó szeretettel és elfogadással öleli át Ányát.
Forrás: www.kello.hu