Hogyan (nem) lettem francia életművész

Szerző
Mark Greenside

Jelzet: G 62

Mark Greenside amerikai professzor minden nyarát Bretagne-ban tölti. A napi feladatok intézése a nyelvi és kulturális különbségek „értelmezése”, olyan vidám helyzetekbe sodorták, amelyek nemcsak Greenside kezdeti csetlését-botlását mutatják be az idegen közegben, de a franciák életfelfogását, a kívülálló szemével különös szokásait is láttatja a szerző. „Amikor Franciaországban vagyok, félig tele a poharam” írja, majd visszatérve Amerikába, már félig üresnek érzi ugyanazt a poharat. Mindez annak a következménye, hogy a franciák kissé „laza”, „bohém” életstílusa sokkal közelebb áll hozzá, annak ellenére élvezi jobban az ittlétet, hogy néhány francia szót még ma is képtelen jól kiejteni, nem érti a francia nyelvű hivatalos tájékoztatókat, de életében először itt kóstolta meg a franciák nemzeti eledelét, az osztrigát és a langusztát is. Úgy érzi Franciaországban, a kis faluban a környezete őt is valamiféle bohém vidámsággal kezeli, és ekként válhat ismét gyermekké, amikor Bretage földjére lép. A jól megírt, humoros kis „életforgácsokat”, amelyek egyként tudósítanak a franciák életviteléről és benne a szerzőéről is, nem csak azok fogják élvezni, akik maguk is szerelmesei Franciaországnak.