Jelzet: H 30
A tehetséges, fiatal író, a Petri-díjas Harag Anita első kötetével debütál az olvasók előtt. Alig több, mint egytucat novellájának foglalata a kötet.
A szerző folyamatosan a környezetét pásztázza és tollára kívánkozik mindaz, amely mellett az átlag halandó szó nélkül tovább menne. Ő ugyanis olyan ismerős helyzeteket mutat be, tesz nagyító alá, amelyek szinte bárkivel megeshetnének, ám a szerző különös fénytörésben, az átlagostól eltérő, meghökkentő látásmóddal veszi górcső alá ezeket a történéseket. Nem szólnak világrengető eseményekről az írások, a stílusuk az, amely megragadja az olvasót, többek közt akkor, amikor egy multicégnél elhelyezkedő új munkatárs a nyelvismeret teljes hiányával akar boldogulni (Magyarul), vagy amikor az idős nagymama az öregedésből fakadó emlékezetkieséssel adja fel a leckét az unokájának (A krumpli kicsírázik). Egy másik novellában a kedvesével, Lukáccsal nyaralni induló lány a tengerben belelép egy tengeri sünbe és ez alapjaiban rengeti meg a nyaralás utolsó napjait és kettejük kapcsolatát is. A Lukáccsal való szakítás azonban még két hónap múltával is fájó emlékeket idéz fel a lányban (Évszakhoz képest hűvösebb idő).
Ekként sorakoznak a kötet lapjain a novellák (Ásványvíz, Székesfehérvártól nyugatra, Huszonöt méter, A Lánchíd északi oldala, A kutya a szőnyegre pisil, stb.), egy tehetséges fiatal írót felmutatva. Harag Anita történetei ugyanis már az első pillanatban bevonzzák az olvasót abba a hétköznapi világba, amelynek ő is részese, ám ha az író szemüvegén keresztül látja mindezt, akkor a gyakorta keserédes kapcsolatok is új értelmet nyernek (Családi anamnézis). Az ismerős élethelyzetek a szerző prizmáján át felnagyítva érdekesek, átláthatók és a maguk természetességében emberiek.
Harag Anita ezzel a könyvével elnyerte a legjobb első prózakötetnek járó Margó–díjat.
Forrás: kello.hu