Egy elme az örökkévalóságnak : Neumann János regényes élete

Szerző
Wisinger István

Jelzet: 510 W 81

Wisinger István „szubjektív bevezetője” szerint a számítógép atyjaként ismert Neumann János (1903-1957), a magyar születésű, Washingtonban meghalt híres matematikus regényes életének krónikáját kívánta „megrajzolni” értékes kötetében. A dokumentumregény szerzője valós személyekről és valós eseményekről ír, amikor egy-egy tényleges levélből vagy beszélgetésből idéz, mindig három ponttal vezeti be a leírtakat, ekként különböztetve meg az általa kitalált, fiktív dialógusokat, amelyeknek mondatait gondolatjelek (-) vezetik be.

A szerző hiteles képet ad a viszonylag rövid, ám annál kalandosabb életet megélt világhírű tudósról. Szinte lehetetlen röviden összefoglalni ennek a kivételes tehetségű és tudású embernek az élettörténetét, aki kvantummechanikai elméleti kutatásai mellett a digitális számítógép elvi alapjainak lefektetésével, valamint az atombomba elkészítéséhez szükséges legfontosabb számítások elvégzésével írta be magát a tudománytörténetbe.

Neumann János a fasori evangélikus gimnáziumba járt, ahol úgynevezett „fotografikus emlékezőtehetsége” okán kiemelkedett kortársai közül. Itt ismerkedett meg és kötött életre szóló barátságot Wigner Jenővel, a későbbi Nobel-díjas tudóssal, aki Amerikában munkatársa is lett. Az ő emlékező soraiból is gyakorta idéz kötetében a szerző.

A számos élő és „holt” nyelvet remekül bíró „Jancsi” 1921-ben beiratkozott a Budapesti Tudományegyetem matematikai fakultására, ahol fizikát és kémiát is tanult. Egyetemi évei alatt sokat tartózkodott Berlinben, ahol többek között Albert Einsteinnél statisztikus mechanikát és Erhardt Schmidtnél matematikát hallgatott. A német fővárosban egyre szorosabbá vált kapcsolata Wignerrel, Szilárd Leóval és Gábor Dénessel is. 1930-ban meghívták vendégprofesszornak az Egyesült Államokba, Princetonba, majd hamarosan az egyetem professzora lett. A második világháború idején ő is bekapcsolódott a haditechnikai kutatásokba, rendszeresen járt Los Alamosba, ahol részt vett az első atombomba megépítésével kapcsolatos titkos programban.

Bár Neumann János fizikailag sohasem tért haza Magyarországra, mégis „hazatalált”, hiszen - többek között – 1968-ban megalakult a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság, amely első számú gondozója páratlan értékű életművének.

Wisinger István dokumentumregénye, a matematika géniuszának életéről, az ötvenes évek Amerikájáról, tudományos életéről tudósít olvasmányos stílusban, miközben számos új információval gazdagítja az érdeklődők ismereteit.

(Forrás: kello.hu)