Jelzet: 929 T 91
Unikális kötetet tart kezében az olvasó, amelynek szerzője rendkívül széles körben végzett kutatómunkát, amikor Anglia egykori miniszterelnöke, a kiemelkedő képességű államfő, Winston Churchill (1874-1965) családi életébe, gyermekeihez való szeretetteljes viszonyába enged bepillantást. A családi krónikára épülő, hiteles dokumentumkötet a karizmatikus férfi, a világtörténelembe nevét beíró politikus emberi arcélét rajzolja meg lányai segítségével.
Churchill négy lánya, Diana, Sarah, Marigold és Mary ebben a kötetben kerültek először az érdeklődés fókuszába, az édesapjukhoz írt levelezéseikben megfogalmazott gondolataik nyomán rajzolódik ki szerethető alakjuk. Chullchill kapcsolata gyermekeivel meghatározó a történetben, ugyanakkor az édesanya, a feleség, Clementine alakja is élesen kirajzolódik, egy olyan asszonyé, aki megteremtette a hátteret ahhoz, hogy férje elsősorban hazájának, munkájának élhessen. Egy fia is volt a Churchill házaspárnak, Randolph, aki aranyifjúként élte mindennapjait, de ő is aktív részese volt ennek a dinamikus családnak, amelynek „rejtett hálózatát” az egymás iránt érzett megbecsülés és mélységes szeretet jellemezte. Clementine, vagy ha ő más ügyekkel foglalatoskodott, akkor valamelyik lánya mindig ott áll Winston mellett a sorsfordító időkben, nemcsak a háború idején, de azután is elkísérték édesapjukat Amerikába, részt vettek valamennyi hivatalos megjelenésénél.
A három nagy egységre bontott anyagban (A korai évek, A háborús évek, A háború utáni évek) olvashatnak az érdeklődők a Churchill nővérek életéről, házasságairól, a családban történt halálesetekről és keresztelőkről. A nővérek egyforma neveltetésük ellenére eltérő természetűek voltak. Sarah Amerikába ment, színésznő szeretett volna lenni, de önsorsrontó életmódja miatt nem érte meg az öregkort. Diana kifejezetten politikus alkat volt, ő azonban a hagyományos női szerepet, a családot választotta, előbb apja, majd férje segítőtársa lett. Marigold sajnos korán meghalt, mielőtt megvalósíthatta volna önmagát. Maryt, miként az a történetből kiviláglik optimista természete megvédte attól, hogy gondok gyötörjék, benne egyesült két szülőjének számos pozitív vonása, megvolt benne az a magabiztosság és kiegyensúlyozottság, ami nem adatott meg bátyjának és a nővéreinek. Ő lett a Winston hagyaték kezelője, hosszú életet élt meg, 2014-ben kilencvenegy éves korában halt meg, és apjához való viszonyát mi sem jellemzi jobban, mint ez a mondata: „Nagy ajándék, hogy az apám lánya lehettem…”.
Forrás: www.kello.hu